GARA TÖRTÉNELME

Gara már az Árpádok korában is lakott település volt. Okiratban először 1290-ben említtetik, amikor III. Endre király várjobbágyait, Keme fiát, Klementet és Poch fiát, Mihályt felszabadította, és a Gara nevű birtokot, minden jövedelmével együtt nekik adományozta. A község nevének keletkezésére többféle magyarázat van. A település egykor a Garai familiához, annak délvidéki birtokához tartozott 1334-ig. Nevét valószínűleg a Garai családról kapta. Először 1372-ben Nicolai de Gara, majd később Gara nemzetség szerepel. Nem bizonyított, ama felvetés, hogy a szláv "Gora" (domb) szóból származhat, mivel az első település egy magaslaton (dombszerű helyen) helyezkedett el a jelenlegi falutól 4 kilométerre, délre. Napjainkig azt a részt "Gradina"- nak nevezik. Az 1940-es években a Sóstó és a belvíz levezetéséhez mély elvezető árkot ástak, ahol a valamikori település nyomaira bukkantak. Ásatásra, a település maradványainak feltárására nem került sor, pedig sok mindent megtudhatnánk eleink történelméről. Viszontagságos évszázadok után, a török hódoltság idején, 1598-ban sok lakosa a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. A lélekszám 1870-ben 3878, ami 1941-re 3941-re nőtt. A csökkenés akkor kezdődött, amikor a német nemzetiségűek 37 százalékát, 990 főt kitelepítették a II. világháború után, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepítette át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsről és Fogadjistenről érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 főre nőtt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent. 2001-ben már csak 2683 főt számláltak.

A község története évszámokban

- 1290.         III. Endre felszabadítja két várjobbágyát, Keme fiát, Klementet és Poch fiát, Mihályt, és a Gara nevű birtokot minden jövedelmeivel nekik adományozta
- 1334.         A települést Garai Péter eladta Becsei Töttösnek és Vesszősnek
- 1359.         Gara Becsei Töttös lányának Klárának a tulajdonába kerül
- 1366.         Garán járt kereskedőket úton hazafelé útonállók kirabolják
- 1526.         Az első horvátok letelepedése, IV. Béla király kísérőiként érkezhettek.
                   A Gyöngyösi Ferencesrend kolostorának okirata szerint a bunyevácok 18 ferencesrendi szerzetes vezetésével költöztek Szabadkára, kiknek egy része Bajára
- 1574.         A falu a Kisvárdai család tulajdona
- 1590.         Az adójegyzék szerint Garának már 25 adózó háza van
                    A török hódoltság idején Gara község a zombori deftenderhez tartozott.
                   A török, majd a kuruc időkben a falut szétrombolták, a lakosság elmenekült vagy elpusztult.
                   A jelenlegi település csak a török hódoltság megszűnése után alakult ki.
- 1598.         A török hódoltság idején Gara szerb lakossága Esztergomba vándorol
- 1635-41.    Eszterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozza
- 1641.         Milojkovics Horvát Miklós tulajdona lesz a falu
- 1642.         Aszalay István és Komjáthy Ábrahám kapják meg a falut
- 1663.         Bory Mihály és Horváth György birtoka lesz
- 1703-11.    A kuruc időkben teljesen lerombolják a falut
- 1712.         Nádori adományozás útján Urbanec Mátyásé lesz Gara puszta, de az teljesen lakatlan.
                   Ekkor 5 kis falu határolta: Bark, Beszen, Kajánd, Tinak, Nyavajád
.                  A török hódoltság alatt tönkre mentek és nem is épültek újjá.
- 1724.         Mária Terézia uralkodása idején történik Gara betelepítése szerbekkel és bunyevácokkal
- 1727.         A község, a bajai uradalom részeként Czobor Márk tulajdonába kerül. Lakosai száma 200 fő.
- 1731.         A falu lakosainak száma már 277, és innen rohamosan gyarapodik
- 1734.         Mária Terézia németeket telepít a faluba
- 1735.         Templom épül vályogból, és a község lelkészséget kap
- 1741.         A község tulajdonosa a Vajai család
- 1747.         Orczy Lőrinc zálogba birtokolja Garát Czobor Józseftől
- 1750.         A királyi kamara Grassalkovich Antal baja földesurának adományozza a falut
- 1755.         Megindul a gyermekek tanítása az akkori sekrestyés, Gogrinyi János vezetésével
- 1762.         A tanítást Bary János vállalja, aki közjegyzőként is tevékenykedik
- 1763.         A gyermekek tanítását Tubics Antal veszi át
- 1770.         Garának már 1888 lakója van
- 1780.         Felépül, a falu késő barokk stílusú, római katolikus temploma.
                   Titulusa: Szent László király. Búcsújárás: június 27-e

Gara község térképe 1783-ból

- 1800.         Megszervezik az első hivatalos tanítói állást
- 1866.         Kolera járvány pusztít a faluban
- 1870.         A falunak már 3878 lakója van
- 1872.         Négy tanítói állást szerveznek a faluban
- 1880.11.09.07.50 órakor földrengés rázza meg a falut

Gara község térképe 1861-ből

- 1883.07.03.Orkánszerű vihar tombol végig a falun.
                   A legidősebb ember sem látott hasonlót.
                   Fákat csavart ki, tetőket sodort el és elgörbítette a templom tornyát is.
- 1884.         Kohn József az egyháznak ajándékozza kocsmáját és mészárszékét iskolai célra
- 1894.         Megkezdték a Baja-Újvidék vasútvonal építését
- 1894.         A Kohn féle kocsmát végleges formában átadták iskolai célra, 4 tanteremmel és két tanítói lakással
- 1895.         Postahivatalt kap a község két postáslány tevékenységével
- 1895.01.04.Garára berobogott az első vonat

- 1895.10.01.Bevezették a kötelező polgári házasságot és az anyakönyvezést
- 1896.05.02.Milleneumi ünnepséget tartanak a faluban
- 1897.         Megalapítják a falu első gyógyszertárát
- 1897.11.22.Elkészül a műút a vasúttól a községházáig
- 1899.07.10.Megalakul az Óvoda Boross Anna óvónő vezetésével
- 1900.         Tagosítás kezdődik Gara határában
- 1906.         A munkanélküliség és az alacsony bérek miatt a német férfiak munkára Németországba mennek.

-                   Az uradalmi cselédek a községben béremelési mozgalmat folytatnak
- 1907.         A Gégner féle malom őrölni kezdett

- 1908.         Tovább bővül a templom grof Tubics Mária támogatásával
- 1918-21.    Szerb közigazgatás alatt állt a község
- 1924-25.    Felépült a műút Gara és Baja között
- 1925.         Giese Fülöp megkezdte az első mozi működtetését

- 1925-26.    Elkészül a műút Gara és Csátalja között
- 1927.         Lecsapolták a Sóstót. 427 khold föld vált így művelhetővé
- 1929.         Új emeletes iskola épült tornateremmel

Az új emeletes iskola építése és tanulók 1929-ből

- 1930.         Létre jött a Zárda iskolai célra, egy bunyevác és egy német osztállyal
- 1934-35.    Elkészült a Gara és Bácsszentgyörgy közötti műút

Kisiparosok Egyesülete 1935 Gara

- 1936.         Világosság lett a faluban, hiszen bevezették a villanyáramot
- 1940.         Bácsszentgyörgyöt Garához csatolják. Eddig Nagybaracskához tartozott
- 1944.10.18.Garát felszabadítják a szovjet csapatok
- 1945.04-05.Megkezdődik a földosztás a faluban

- 1946.02.01.200 székely érkezik Dél-Bácskából
                   Július 3. Gyomáról tiszántúli telepesek érkeznek Garára
                   Szeptember1. Önálló iskolaként kezdi a tanévet a bunyevác tagozat
- 1945-46.    990 fő német kitelepítése Németországba
- 1948.         Az iskola államisítása
- 1949.         Megalakul a Fürst Sándor és a Vörös Csillag termelőszövetkezet, valamint Állami Gazdaság

- 1951.06.01.Megalakul a garai faipari KTSz
- 1954.07.07.Létrejött az Iskolai Napközi Otthon
- 1955.         Önálló iskola lett a Német tagozat
- 1957.         Megszüntették a Határőr laktanyát
- 1958.         A HÖR laktanya helyén EÜ Gyermekotthont hoz létre a BKM Tanács
- 1959.         Megalakítják a Kossuth és a Partizán Tsz-t
- 1960.         Megalakul a községi bölcsőde
- 1963.         Községi Vízműtársulás alakul a falu vezetékes ivóvíz ellátására, közkifolyókkal
- 1964.         Az ÁFÉSZ áruházat épít
- 1966.         Leállítják a malom működését
- 1967.08.13.Garát Határőrközséggé avatják
- 1970.02.02.Megnyílik a német nyelvű óvoda Osztrogonácz Antalné vezetésével
- 1971.11.15.Megszüntetik a vasutat Gara és Baja között
- 1970.         A lakosság létszáma 3408, ebből aktív kereső: 1649 fő
- 1971.         Létrejön a Férfi Fehérnemű Gyár Garai egysége

- 1973.03.01.Tanácselnök Zegnál Márk (1984 március 15-ig)
- 1973.         Központi buszváró épül

- 1974-75.    A Központi Óvoda bővítése
- 1974-78.    Ravatalozó épült.
                   Társadalmi összefogással kövesút lesz minden utcában.
                   Társadalmi összefogással kiépítik a járda rendszert
- 1976.         A Csátaljai DÉMÁSZ segítségével korszerűsítik a villamos hálózatot, és a közvilágítást neonra cserélik
- 1978.03.01.A Férfi Fehérnemű Gyár átalakul FÉKON-á
- 1979.05.01.Szennyvíztisztító telepet kap a község
- 1981.         Az Igali csatorna kotrása és a belvíz elvezető árkok rendezése
- 1982.06.26.A Tanácsháza gazdasági része és a Tűzoltószertár leég
- 1983.         Felújítják az Iskola alsó tagozatát
                   Édességipari üzem kezdi meg működését
                   Elkészül a hydroglóbusz korszerű víztisztító berendezése
                   Szervezett szemét elszállítás megszervezése
- 1984.         Az EÜ gyermekotthon bővítése 120 ágy és 210 fő gondozott részére
                   Elkészült a gyógyszertár korszerűsítése
- 1984.03.15.Tényi Antal tanácselnök
- 1985.         Elkezdődik a Művelődési ház és az új Posta hivatal építése